Vacsorázni indultam a szüleimmel, mikor egyszer csak a velünk szembe haladó autó áttért a mi sávunkba, így mi belezuhantunk az árokba, ahol egy fába csapódtunk bele. Másodpercek alatt történt az egész... Mikor magamhoz tértem egy hordágyon találtam magam, mellettem 4 méterre a szüleimet próbálták újra éleszteni. A korházban tudtam meg hogy ezt az autóbalesetet csak én éltem túl. Azt hittem ott helyben szívrohamot kapok, hihetetlen hogy egy ittas férfi miatt veszítettem el a családom.. Árva házba kerültem, mivel egyik rokonom sem volt olyan helyzetben hogy folytassa a nevelésem.
Az élet elvett tőlem 2 fontos személyt, de ugyanakkor megajándékozott egy örök legjobb barátnővel.
2012. 06. 12.-e van. Ma van egy éve hogy elveszítettem a szüleim és hogy ide kerültem. Elmentem meglátogatni a szüleim sírját. Mikor a sír elé értem és megpillantottam a márványba vésett nevüket elfogott az az érzés hogy ott állnak mellettem. Jó volt végre "látni" őket, hisz már nagyon hiányoztak és persze sosem tudok a tanulás és persze a tanárok miatt sem.
